procterstreetfurniture.co.uk
Ha azonban az alapok nem megfelelőek, nehezebben tudjuk a jogainkat gyakorolni, a kötelezettségek teljesítését követelni. Nyilván a szerződés megszövegezésekor a jogviszony túlszabályozását is el kell kerülni. Összességében az első lépés mindenképpen a megfelelő információk beszerzése. A tájékozódás az, ami a legnagyobb segítséget nyújthatja az erdőgazdálkodásban szerepet vállalók számára. Natália erdészeti szaktanácsadó jogász 06-20-294-0449 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 35. Amennyiben jogi problémája adódik, keresse dr. Balogh Natália erdészeti szaktanácsadó jogászt, vagy írjon nekünk az címre! ( Erdő-Mező Online –) Hozzászólások hozzászólás
Volt-e valaki, aki elmondta nekünk a választási lehetőségeket? Az egyes jogkövetkezményeket? Akivel megvizsgáltuk, hogy kitől és mit veszünk használatba? Mennyi időre? Milyen kötelezettségekkel jár ez? Mert ugye a jogok elég egyértelműek, ha erdei fahasználatról van szó, de nem olyan egyértelműek, ha valaki azonnali hatályú felmondást küld a haszonbérlőnek. Ha nem ismerjük jogainkat, gyakorolni sem tudjuk őket. Megbeszéltük-e valakivel, hogy mi történik, ha a vihar kidöntötte az erdőt? Megtehetem-e, hogy haszonbérleti díj fizetés mérséklését kérem? Úgy határoztuk-e meg a díjazást, hogy figyelemmel voltunk az adott erdő korára, erdőtervi előírásaira? Gondoltunk-e arra a szerződéskötéskor, hogy milyen adóalanyként végezzük majd az erdőgazdálkodást? Tudjuk-e már most, hogy a szerződés szerint meg kell előlegezzük az erdőfelújítás költségét a tulajdonostársak helyett a következő fahasználatig, esetleg véghasználatig? Az mikor lesz – 35-100 év múlva? A haszonbérlet időtartama alatt lesz-e körzeti erdőtervezés?
Erdőgazdálkodási haszonbérlet Az erdészeti haszonbérlet vagy más szóval az erdőgazdálkodási haszonbérlet rövid összefogalálásához, kérem fussa át cikkünket! Mi a haszonbérlet? A haszonbérleti szerződés egy polgári jogi szerződésfajta, amely a haszonbérlő és a haszonbérbe adó között jön létre. A haszonbérlő – esetünkben a Csillag-VV Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft. – a haszonbérleti szerződéssel időlegesen jogosultá válik a használatára bízott erdő (ingatlan) használatára, annak meghatározott hasznainak szedésére, ennek fejében köteles haszonbért fizetni. A haszonbér pénzben vagy természetben jár, melyet előre meghatározottan kell a szerződésnek tartalmaznia, ennek hiányában a szerződés semmis. Ki lehet haszonbérlő? A mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény május 1. -től hatályos általános szabályai szerint a "föld használati jogát csak földműves nyilvántartásba vett természetes személy vagy mezőgazdasági termelőszervezet kaphatja meg". Miért jó a haszonbérlet?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja törvény) 17. § (4) bekezdése értelmében a magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének – ha az nem adómentes – egésze külön adózó jövedelem, amely után az adó mértéke 16 százalék. Mentes az adó alól a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri. Összefoglalva, az adómentesség feltétele, hogy a bérleti szerződés 5 évre vagy annál hosszabb időre szóljon: ebben az esetben a bérleti díj adómentes bevétel, bevallásban a feltüntetni nem kell Miben speciális az erdőgazdálkodási haszonbérlet? a szerződés köthető termelési időszakra, vagy maximum 50 évre a haszonbérleti díjfizetési időszakonként egy évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek a használat fejében az erdőgazdálkodás eredményétől függő, változó összegű ellentételezésről is megállapodhatnak a szerződés egyéb speciális kötelező okirati kellékei az Evt.
Amennyiben a földhasználati jogunkat haszonbérletre vagy feles bérletre alapoznánk, akkor bizony még az illetékes Járási Földhivatalnál is átvizsgálásra kerül a szerződésünk. Ha pedig sok a mintában, amit választanunk kell/lehet, és azt elmulasztjuk, akkor bizony a hatósági jóváhagyás megtagadásával kezdhetjük újra. Ez bizony anyagi teherrel is járhat – ismételt ajánlati közlés nagyszámú tulajdonosi közösség esetén, vagy az időbeli késedelem miatt támogatástól is eleshetünk (pl. egy Naturás erdő esetén). Ezek azonban "csak" olyan indokok, amelyek nem szólnak feltétlenül a szerződésminták ellen, amennyiben tudjuk, hogy mit csinálunk, felkészültek, megfelelően informáltak és gyakorlottak vagyunk, és úgy látjuk, hogy az adott minta pontosan azt szabályozza, ahogyan erdőgazdálkodásunkat végezzük, alkalmazzuk bátran. Azonban mi van akkor, ha éppen most csöppentünk az erdőgazdálkodás jogi labirintusába? Minden, amit olvasunk vagy mondanak tiszta "kínai" számunkra? Felelősségteljesen döntünk-e akkor, amikor az egyszerűbbnek tűnő utat választva a mintába csak beírjuk az adatainkat és hrsz-ot, aláírunk, dátumozunk, tanúztatunk és ennyi?
A központilag kiadott vagy javasolt minták tükrözhetik ugyan a jogilag szükséges minimalizmust – pl. " A vagy B, kérjük húzza alá, melyiket választja", "kérem, jelölje X-el ", - de szinte biztos hogy éppen az adott helyzetre megfelelő opció nem lesz benne. Lábjegyzetben néha tartalmaznak némi magyarázatot – amely sokszor csak maga a jogszabály szövege -, de köznapi nyelvre fordított, mindenki által közérthető formában biztosított iránymutatást valószínűleg nem fognak adni. Sokszor jönnek ügyfelek elszámolási vita ügyében. A szerződéskötéskor persze még mindenki nagy egyetértésben írja alá a dokumentumot, azonban a tényleges gazdálkodás folyamán általában már sokkal kisebb az egyetértés. Volt, hogy az aláírt tulajdonosi használati megállapodásban nem rendezték a részleteket. A szerződés szerint az erdőgazdálkodó jogosult volt eldönteni, hogy beadja-e az éves tevékenység bejelentést, az alapján végez-e fakitermelést, és a kitermelt fát kinek, milyen áron értékesíti, és hogy az erdőfelújitási kötelezettséget kivel, milyen áron végezteti.
Ilyenné azonban csak július 1. után válhat valaki. Hogy mi lesz ennek a menete azt egy következő bejegyzésben taglaljuk. Célszerű lett volna olyan átmeneti rendelkezést tenni a módosításba, hogy a már közölt vagy megkötött szerződések vonatkozásában az új szabályokat nem kell alkalmazni. Hidegzuhanyként érheti emiatt a nem saját tulajdonban álló területen erdőt telepítőket az, hogy a földhasználatuk létrejöttekor még nem erdőnek minősülő földre szólt a szerződésük, azonban erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelmük benyújtásakor már az új szabályokat alkalmazhatja az erdészeti hatóság. Azaz "erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak" szükséges lenniük ahhoz, hogy erdőgazdálkodóként bejegyzésre kerüljenek és az erdőtelepítési támogatást lehívhassák! Reméljük, hogy nem így lesz, de még nincs kialakult joggyakorlat.
FATÁJ 2020-04-17 Az elavult magánerdő-használati jogcím kivezetése Szalai Károly írása az kkor már ismert várható változásokról. FATÁJ 2020-04-06
Ilyen, hivatalosan is közzétett szerződésminta nem volt és jelenleg sincs közzétéve. Az Erdőtörvény 18/A. §-a szerint: "Az erdészeti hatóság egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba-vételi eljárást folytat le, ha a legfeljebb 10 személy tulajdonában álló erdőnek minősülő föld használatára vonatkozó megállapodást a felek a jelen törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szerződésminta alkalmazásával kötötték meg. " Sem a már hatályon kívül helyezett 153/2009 (XI. 13. ) FVM rendeletben nem voltak, sem a helyébe lépő 61/2017 (XII. 21) FM rendeletben (Vhr) nincsenek a szerződésminta tartalmára vonatkozó előírások. Általában a Vhr-ben meghatározzák nagyvonalakban a tartalmat, és aztán kiadnak egy "nyomtatványt", ami a NÉBIH hivatalos oldalán (ányok linken) válik elérhetővé, letölthetővé. Valószínűleg nem véletlen, hogy jelenleg sincs közzétett, alkalmazható dokumentum. Szinte lehetetlen annyiféle és olyan típusú szerződésmintát összeállítani, amely minden helyzetre megfelelő biztosítékot nyújt a feleknek, és szabályozza az összes lényegi kérdést, ami a gazdaságos, fair és felelős erdőgazdálkodás megteremtéséhez szükséges.