procterstreetfurniture.co.uk
A megállítására pedig egyelőre nincs esély. Sőt, ebben az évben még tragikusabb hatása lehet, mint 2019-ben volt. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó védekezés elvonta a figyelmet a problémáról, és a COVID-19 elleni küzdelem árnyékában az erősen fertőző vírus tovább terjed. […] A kazlak védelme alapvető szükséglet, ha cél a termény értékének megóvása. Ott, ahol nincs lehetőség a bálák tető alatt tárolására, elterjedt módszer a kazal letakarása. A letakarás kétféle módon oldható meg: vízhatlan fóliával vagy kifejezetten erre a célra készült, légáteresztő kazaltakaróval. A cél mindkét esetben ugyanaz: megóvni a bálákat az időjárástól. […] Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója Herceghalmon, a haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a több mint 100 millió forintos beruházás főként a gyakorlati kutatásokat segíti.
2015. szeptember 10, csütörtök Frissítve: 2015. 11. 12. Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei (Sárpilis) szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek. 2015. 09. 16. : A múlt heti Tolna megyei kitörés után a Somogy megyei Hajmáson is találtak a kéknyelv betegség vírusával fertőzött szarvasmarhát. A Somogy megyei szarvasmarha-állományban egy állat bizonyult fertőzöttnek. A kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta. A betegség megjelenése miatt a hatóság módosította az érvényben lévő megfigyelési- és védőkörzetet. A 2015. szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli 20 kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell.
oldal: 1 2 3 >>
Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását. A kitörés körüli minimum 100 kilométeres sugarú védőkörzetbe, valamint a védőkörzet körüli további minimum 50 kilométeres sugarú megfigyelési körzetbe eső területekről – a kitöréssel érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében található, fogékony állatokat tartó telepek kivételével – fogékony állatok alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő szállítása változatlanul a vektormentes periódus végének bejelentése óta (2015. április 20. ) követett eljárásrend szerint történhet. A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására.
Az embriológiai labor egyik célja, hogy a géntartalékok képzéséhez biztosítson hátteret. Az átadáson a is részt vett. […]
2015. 10: A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv betegség vírusának 4-es szerotípusát. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre. A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt. Korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos tudnivalók: A betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat a hatóság idén is megemelt számban végzi a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken.
Szarvasmarha takarmányozási szaktanácsadó Tele vagyunk lehetőségekkel, élj velük te is!