procterstreetfurniture.co.uk
Egyrészt, a napi energiafogyasztásból nemcsak a testmozgást, hanem a szervezet teljeskörű működését fedezzük, amit azonban gyakran nem veszünk figyelembe, amikor a kalóriákat számolgatjuk. A jelek szerint az elégetett kalóriák mennyisége közel sem függ annyira az életmódtól, mint ahogy azt korábban feltételezték. És persze az is lehetséges, hogy a hadzák energiafogyasztása azért is hasonló a nyugati emberéhez, mert amikor éppen nem mozognak, többet pihennek nálunk. Bár az energiafogyasztás és a mozgás közti kapcsolat tisztázása még korántsem fejeződött be, Pontzer vizsgálatai arról tanúskodnak, hogy az a felfogás, miszerint az elégetett kalóriák mennyisége egyszerűen megnövelhető némi mozgás által, egyáltalán nem helytálló. Vagyis a rendszer nem úgy működik, hogy ha túl sok édességet ettünk, azt egy másnapi hosszabb edzéssel "lemozogjuk". Hogy a hadzák az azonos energiafogyasztás ellenére mégsem olyan túlsúlyosak, mint a nyugatiak, az a szakértők szerint egy dolognak köszönhető: kevesebbet esznek.
Ez idő alatt átlagosan mindössze 5 kilogrammot fogytak. Ráadásul naponta 22 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, mint amit a kutatók előzetesen vártak volna. Amire az a legvalószínűbb magyarázat, hogy az alanyok alapanyagcseréje lelassult. Forrás: Pexels Ezt egy frissebb, 2016-ban megjelent vizsgálat is igazolta: a résztvevők a rendszeres edzések megkezdése után átlagosan 500 kalóriával kevesebbet égettek el naponta, mint amennyit a szakértők előzetesen vártak. A mozgás nyomán megfigyelt mérsékelt súlyvesztés hátterében továbbá az is állhat, hogy hiába mozgunk többet, egy bizonyos ponton túl a napi elégetett energiamennyiség nem fog növekedni. Aminek szintén abban lehet szerepe, hogy szervezetünk így próbálja biztosítani saját túlélését. Akkor hogyan lehet tényleg lefogyni? Ahhoz tehát, hogy egy-két kilónál többet adjunk le, nem elég mozogni. Egy jelenleg is folyó, több mint 10 ezer ember részvételével zajló amerikai vizsgálat eredményei alapján azok, akik tartósan képesek voltak súlyt veszíteni, három dolgot tesznek meg: Hetente ráállnak a mérlegre.
Az tehát, hogy a teljes energiabevitelből (vagyis a megevett ételekből) mennyi használódik el, mozgással csak nagyon kis mértékben befolyásolható. Mennyi súlyt veszíthetünk mozgással? Hogy pontosan mennyi lesz az a kevéske testsúly, amit csak mozgással leadhatunk, azt több dolog is befolyásolhatja. Egy 90 kilogrammos férfi heti négyszeri, egy órás futással, 30 nap alatt nagyjából két kilót adhat le. De ennyit is csak akkor, ha a táplálékbevitelén nem változtat, vagyis nem kezd többet enni és pihenni, mert "megérdemli". Mivel azonban a mozgás éhesebbé tesz, gyakran megesik az is, hogy a sportolással fogyni vágyó többet eszik meg, mint amennyit előtte lemozgott. Egy 2009-es vizsgálat szerint a legtöbben edzés után többet esznek, mint amennyit mozgás nélkül táplálkoznának. Ennek részben az az oka, hogy hogy éhesebbek. Másrészt pedig az, hogy azt hiszik, több kalóriát égettek el a ténylegesnél. Ez egyébként is nagyon elterjedt probléma, amelyet a kalóriaszámlálást középpontba állító fitneszpántok és okosórák csak súlyosbítanak.
Akkor fussunk! Oké, de mégis hogyan? A legtöbben már a tervezés fázisában akadályokba ütköznek. Milyen ruhában? Hol? Mennyit? Amikor elkezdtünk edzeni életünk első futóversenyére, nekünk is akadt jó pár kérdésük a futással kapcsolatban. 1. Csak futónadrág jó, vagy például a cicanaci is? A futónadrág egyik legfontosabb funkciója, hogy ne dörzsöljön ki. Ezért jó a tapadós nadrág, mivel az nagyon feszül, nem dörzsöl ki. Ha viszont "lobogós" gatyában futtok, az dörzsöl. Másik fontos kérdés, hogy az anyaga milyen. A pamut sok nedvességet szív fel, így ha pamutnadrágban futtok, az megszívja magát izzadsággal, ezért nehéz lesz, rátok tapad és kidörzsöl. A futónadrág szintetikus, így nem szívja magába az izzadságot. Tehát a lényeg, hogy nem kell futónadrág, de mindenképp szűk, szintetikus anyagú nadrágban fussatok. 2. Betonon futni jó vagy rossz? Jó, mert stabil és biztonságos egy terephez képest. Igaz, hogy kemény, de a mai futócipők már úgy vannak felépítve, hogy betonon is futhassunk bennük.
A kalóriamatek bonyolultabb A hadzák vizsgálata csak egy azon kutatások közül, amelyek azt támasztják alá, hogy a mozgás önmagában nem elég a súlyvesztéshez. Hiába tömi a fitneszipar a fejünket a csodaszámba illő történetekkel a konditermekben elveszített kilókról, az objektív vizsgálatok másról mesélnek. A kutatások szerint azok, akik sportolni kezdenek, de étkezési szokásaikon nem változtatnak, legfeljebb pár kilogrammot tudnak leadni. És a vizsgálatokból az is kiderül, hogy az elégetett kalóriák száma és a súlyvesztés között nem mutatható ki lineáris összefüggés. Forrás: Thinkstock Vagyis a testsúly szabályozása sokkal bonyolultabb annál a ma is sokat idézett módszernél, amit Max Wishnofsky 1958-ban dolgozott ki. A szakértő úgy számolta, hogy egy kilogramm emberi zsír nagyjából 7700 kalóriának felel meg. Ami szerinte azt jelenti, hogy ha napi 600 kalóriával csökkentjük a táplálékbevitelt, vagy ennyivel több energiát égetünk el, egy hét alatt fél kilogrammot fogyhatunk. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a szervezet működése nem ennyire egyszerű.
Egy összetett energia-egyensúlyú, jól alkalmazkodó rendszerről van szó, amelyben egy tényező módosítása változások sorát indítja be. Mire megy el a bevitt energia? Abban, hogy a testmozgás önmagában nem jó fogyókúra, jelentős szerepet játszik az, hogy a sportolás közben felhasznált energiamennyiség csak töredéke a szervezet teljes energiafogyasztásának. A vizsgálatok alapján a profi sportolóktól eltekintve az energiafelhasználásnak csak 10–30 százalékát teszi ki a mozgásra fordított energia. A szervezet teljes energiamérlege három dologtól függ: hogy mekkora az anyagcserénk alapsebessége, vagyis mennyit fogyaszt testünk nyugalmi állapotban, hogy mennyi energiába kerül lebontani a bevitt táplálékot, hogy mennyit mozgunk. Az alapanyagcsere felett nincs hatalmunk, pedig az átlagemberben ez emészti fel a teljes felhasznált energiamennyiség 60–80 százalékát. Az emésztés nagyjából 10 százalékért felel, ami azt jelenti, hogy a fizikai aktivitásra 10–30 százalék jut. Az aktivistásnak a tényleges sportolás csak töredéke lesz, hiszen ebben mindenféle mozgás benne van.
Lendülj be! Ősszel nem a legegyszerűbb ellenállni a finom falatoknak, hiszen amint kilépsz az utcára, minimum egy kürtöskalács illatfellegbe sétálsz bele. Arról nem is beszélve, hogy a karácsonyi lakomarengeteg is még előtted áll, szóval finomságokból tuti nem lesz hiány jó ideig. De ha nem akarsz beleesni a nasicsapdába, próbáld ki te is ezt az egyszerű módszert. A csodaszer A titkot az őseink eledeleiben kell keresni, akik egy csomó gyümölcsöt, zöldséget és gyökereket fogyasztottak. Ezek közül is az egyik legfontosabb a konjak gyökér volt. Tuti ismerősen hangzik a konjac arctisztító szivacs miatt igaz? A konjac porított verzióját Kínában is használták az étkezésekhez és kiderült, hogy nem csak a fogyásban segít, de a puffadást is messzire űzi. Ráadásul növeli a teltség érzetet és csökkentheti a koleszterinszintet is. Szerezd be! Megjött a kedved, hogy kipróbáld? Több országban már kis tasakos kiszerelésben is lehet kapni, de kezdetnek az is jó, ha becsempészed a konyhádba a konjak lisztet.
47 Best futás images in 2020 | Futás, Edzésterv, Edzéstervek
Ezen elmélet igazolása érdekében kezdett kutatni 2009-ben Tanzániában Herman Pontzer, a Hunter College kutatója is. A szakértő a bolygó egyik utolsó vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népcsoportját, a hadzákat tanulmányozta, és azt várta, hogy igazi kalóriaégető "gépeket" talál majd kutatóútján. A hadzák ugyanis az elkényelmesedett nyugati emberrel szemben napjaik javát mozgással töltik, hogy levadásszák, illetve összegyűjtsék a napi betevőt. Forrás: Woodlouse/Flickr Mivel a hadzák minden más eddig vizsgált népcsoportnál aktívabbak, Pontzer arra számított, hogy sokkal több kalóriát égetnek el egy átlagos nyugatinál. A kutatás során a szakértő és kollégái a vizsgált törzs tagjainak széndioxid-kibocsátását mérték, ami a legjobb módszer annak megállapítására, hogy mennyi energiát használ fel a test. Legnagyobb meglepetésükre a hadzák energiafogyasztása semmivel sem volt nagyobb, mint egy átlagos amerikainak vagy európainak. Ezt a fánkot majd holnap lefutom! Pontzer szerint ennek több oka is lehet.