procterstreetfurniture.co.uk
A másik pedig, hogy az állampapírok átlagos hátralévő futamidejét meghosszabbítsa. Ez jelenleg a teljes állomány esetében 3, 6 év, a cél pedig az, hogy ez 4 évre emelkedjen. Persze ehhez továbbra is leginkább az ötéves lejáratú MÁP Plusz járulhat hozzá. Ezt mutatja az is, hogy a lakossági állampapírok futamideje a szuperállampapírok június elejei megjelenése előtti 1, 6 évről mostanra 2, 6 évre hosszabbodott – mint arról Varga Mihály pénzügyminiszter múlt heti sajtótájékoztatóján beszámolt. A MÁP Plusz már 3 ezer milliárd forint feletti értékesítésének köszönhető az is, hogy az egy évnél hosszabb lejáratú forint-állampapírokból október végén a lakosság már többet birtokolt, 5048 milliárd forintnyit a 4755 milliárdnyi felett diszponáló külföldi befektetőknél. Míg a 20 éves állampapírokkal megcélzott másik kör tagjainál, a biztosítóknál és a nyugdíjpénztáraknál 2242 milliárdnyi volt. A legtöbbel, 7581 milliárddal a hitelintézetek finanszírozták az államot egy éven túli papírok tartásával.
A 20 éves állampapírok eladhatósága kapcsán kincstári optimizmusra adhat okot, hogy a külföldiek kisebb-nagyobb megszakításokkal, de hosszabb távon folyamatosan növelik az éven túli lejáratú forintállampapír-tulajdonukat. Az 2018 végén közel 800 milliárd forinttal volt alacsonyabb az idén október véginél, és ha kiszűrjük az átértékelődést (vagyis a kapott hozamok hatását), akkor az látható, hogy ebben az évben 550 milliárd forinttal több állampapírt vásároltak, mint amennyit eladtak. Ezzel szemben a biztosítók és a nyugdíjpénztárak egy évnél hosszabb lejáratú forint-állampapírjainak értéke az idén gyakorlatilag stagnált. De csak a hozamoknak köszönhetően, mivel 2019 első tíz hónapjában tranzakciók révén 44 milliárddal csökkent a portfóliójuk. Pénz államadósság állampapír Magyar Államkincstár magyar állampapír plusz Olvasson tovább a kategóriában
Az kedvező az ÁKK-nak, ha nagy a kereslet az állampapírok után, hiszen akkor alacsonyabb hozammal tudja eladni a papírokat, más megközelítésben: alacsonyabb hitelkamatok mellett tudja megújítani a lejáró adósságait. Márpedig a kereslet a kamaton és a piaci hangulaton múlik. Kiugróan magas hazai kamatok Most a magyar papírok kamata uniós viszonylatban kiugróan magas. Az Európai Központi Bank (EKB) kimutatása szerint 2019 szeptemberében a 28 EU-tagország hosszú lejáratú, körülbelül tízéves hátralévő futamidőre számított hozamainak átlaga 0, 27 százalék volt. Ennél tizenegy tagországé volt magasabb, köztük Magyarországé, amelynél az EKB 2, 02 százalékos tízéves átlaghozamot szerepeltetett, ez hajszálra megegyezik Lengyelországéval. A "dwa bratanki" hozamainál csak Romániáé volt magasabb az unióban, 4, 12 százalék. Ugyanakkor 14 tagországé a negatív tartományban állt. Nincs tehát gond, ha a kamat alapján választ egy befektető. Ám a keresletet meghatározó másik tényező, a piaci hangulat is kedvezőnek tekinthető, a kockázatvállalási hajlandóság az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások első fordulójának sikeres lezárása miatt magasabb az elmúlt hónapokhoz képest, ami azt jelenti, hogy a pénzeiket lehetőleg minél magasabb hozammal fialtatni szándékozók a gyengébb hitelminősítéssel rendelkező országok papírjait is bezsákolhatják.
Pont azért voltak sokáig népszerűek az ingatlanalapok, mert viszonylag tisztes hozamot fizettek, miközben a jegyeik eladásából származó pénzhez rövid idő alatt hozzájuthattak a befektetők. E tétel igazát az idén májustól láthatjuk érvényesülni, amikortól már fél évig kell várni az ingatlanalapokba betett pénz kivételére, így jelentősen csökkent is azok ázsiója – helyettük mindenekelőtt a MÁP Pluszba áramlottak a friss, vagy más befektetésekből (a többi alap- és állampapír-fajtából) átcsoportosított összegek. Pont azért szabta az ÁKK a szuperállampapírt olyanra, mint egy látra szóló bankbetétet, hogy naponta ki-beáramolhassanak a pénzek. Vélhetően e rugalmas lehetőség – valamint a magas visszaváltási árfolyam és a kamatadó-mentesség – nélkül jóval kevesebb MÁP Plusz fogyott volna. Visszatérve azonban a 20 éves állampapírra, az ÁKK vezetőjének szavaiból arra lehet következtetni, hogy azzal nem is a lakosságra "lőnek" elsősorban. Hanem az intézményi befektetőkre – nyugdíjalapokra, biztosítókra –, amelyek eddig is vettek és vesznek most is állampapírt, de nem olyan mértékben, mint azt az ÁKK szeretné.