procterstreetfurniture.co.uk
Bizonyos esetekben azonban a rekedtség súlyosabb problémák tünete is lehet, ezért érdemes szakorvoshoz fordulni akkor, ha a rekedtség legalább 3 hete tart, ha nehezen nyelünk vagy a nyelés, illetve a beszéd kifejezetten fájdalmas; ha köhögéskor véres köpetet ürítünk; ha kitapintható, érzékeny eltérést érzékelünk a torok területén, vagy ha a rekedtség olyan mértékű, hogy a hétköznapjainkat is befolyásolja. Forrás: EgészségKalauz
Számos különböző ok vezethet rekedtséghez, mely különböző fokú lehet, a hang enyhe fátyolozottságától a teljes hangtalanságig. De vajon mi történik a szervezetünkben, amikor azt tapasztaljuk, hogy elment a hangunk vagy kizárólag fojtott, rekedtes hangon tudunk beszélni? Mi okozza a rekedtséget? A rekedtséget okozhatja többek között a túl hideg levegő, vagy a levegővel együtt belélegzett füst, por és gázok. A leghétköznapibb ok a hangszalagok túlerőltetéséből fakad, ez nem ritka például tanárok vagy gyermekek esetén. Ha beszéd közben többször tapasztaljuk, hogy elmegy vagy rekedtté válik a hangunk, akár hangterápia is szükséges lehet, foniáter szakorvosi ellátás keretében. Téli időszakban gyakori kiváltó ok a légúti vírusfertőzés, ami kiterjedhet a gégére és érdes, gyakran száraz, makacs köhögéssel jár együtt. Ilyenkor a hangszalagok megduzzadnak, erezetté válnak, és hangképzéskor nem záródnak össze. A fokozott igénybevétel miatt a rekedtség tovább erősödhet. Mit tegyünk, ha elment a hangunk?
Fontos, hogy ezeket a tüneteket ne bagatellizáljuk el, mert a dohányosok körében háromszor magasabb a kockázata, hogy valamilyen probléma jelentkezik a hangszalagokon. A rekedtség jelezhet akár daganatos elváltozást is a torokban. Az elváltozás lehet jóindulatú is - gyakori a hangszalag polip kialakulása - de műtéti kezelést igényel. Helytelen beszédtechnika Ha hang könnyen elfárad, megjelennek a túlerőltetésből adódó problémák. A megfelelő beszédtechnika különösen azok számára fontos, akik munkájukból adódóan sokat beszélnek. "Ha estére rendszeresen berekedünk, vagy napközben sokat köszörüljük a torkunkat, az nem jó jel. Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni a helyes, a hangszalagok számára sem megerőltető hanghasználat elsajátításához. " Hogyan vigyázhat a hangjára? Ügyeljünk a folyadék fogyasztásra! A megfelelően hidratált hangszalagok kevésbé sérülékenyek, a jelentős igénybevételt is kevésbé sínylik meg. A száraz levegő belélegzése sem kedvez a hangszalagoknak. Télen a fűtés, nyáron a légkondicionáló miatt kell ügyelni a párásításra.
Később azonban alulműködés is felléphet, melyet kezelni szükséges. (Természetesen a két probléma nem feltétlen jár együtt). Maga a megnagyobbodás lehet diffúz és csomós is. A csomók lehetnek egyszeresek vagy többszörösek. Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigy alulműködés, de a fokozott hormontermelés is eredményezhet golyvát. Ekkor általában autoimmun Graves-Basedow kór áll a háttérben, melynek jellegzetes tünetei a strúma mellett a szemek kidülledése, a fokozott szívverés, a hasmenés, a remegés, a magas vérnyomás, fogyás, valamint a túlzott izzadás. A csökkent vagy épp a fokozott hormontermelés mellett pajzsmirigy megnagyobbodást okozhat még a szerv gyulladásos állapota is, mely lehet fájdalmas és fájdalmatlan, attól függően, milyen típusával állunk szemben (szubakut, akut, limfocitás). Rekedt hang, köhögés, gombócérzés Hogy vannak-e a pajzsmirigy megnagyobbodásnak tünetei, és hogy azok milyen mértékűek, az attól függ, mekkora a strúma. Ugyanis egészen enyhe esetben akár semmilyen tünet nem jelentkezik, ám minél nagyobb a mirigy, annál jellegzetesebb és zavaróbb panaszok keserítik meg a beteg mindennapjait.
Olyan kezelés vagy szer, amelytől a hang azonnali, gyors javulását lehetne várni, sajnos nincs. Néhány tanácsot azonban tudunk ajánlani, amivel kímélheti meggyötört hangszalagjait és elősegítheti a gyógyulásukat. 1. Pihentesse hangszalagjait! Halkan, keveset beszéljen, de ne suttogjon. 2. Ne a dohányozzon, kerülje a passzív dohányzást is! 3. Kerülje a fűszeres ételeket, szedjen C-vitamint! 4. Fogyasszon bőven folyadékot, de kerülje a szénsavas, túl hideg vagy koffein tartalmú italokat, és az alkoholt is! 5. Használjon párásítót, inhaláljon sós vízzel! +1. Szedjen köhögéscsillapítót! Mikor forduljon szakorvoshoz? Ha a rekedtség több mint három hete tart. Nehézlégzés, nyelési panasz, fájdalom, nyaki nyirokcsomó duzzanat, vérköpés esetén, különösen, ha dohányzik! A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség esetén. Ez lehet a hangszalagokon megjelenő rákmegelőző állapot jele, de gége-, tüdő-, vagy pajzsmirigydaganat is állhat a hátterében! Elhúzódó, makacs köhécselés, krákogás esetén.
#felső légúti betegség #köhögés #reflux #rekedtség 2019. 01. 02. Módosítva: A rekedtség jól ismert jelenség, tulajdonképpen az, mikor a hangunk – valamilyen rajtunk kívül álló ok miatt, vagyis akaratlanul – megváltozik. A rekedtséget számos probléma okozhatja, és más tünetek is kísérhetik, például torokfájás vagy nyelési nehézségek. A rekedtségről elsőre sokaknak Janis Joplin, Joe Cocker vagy Charlie érdes, reszelős hangja jut eszébe, de a "hivatalos" meghatározás szerint minden olyan változás rekedtségnek (diszfóniának) számít, amelynek hatására megváltozik a hangunk: mélyebb vagy magasabb, esetleg halkabb vagy gyengébb lesz. A rekedtség mértéke is nagyon különböző lehet, előfordulhat, hogy csak alig érzékelhető (esetleg csak azok számára, akik közül állnak hozzánk), de az is, hogy teljesen elveszítjük a hangunkat. A rekedtség háttérében számos probléma állhat, melyek mindegyike a hangképző szerveinket, elsősorban a hangszálakat érintheti. Életkortól és nemtől függetlenül bárkit érinthet, de a tapasztalatok szerint gyakoribb a nőknél és az idősebb korosztálynál.
Gyakran számolnak be ekkor a torokban lévő gombócérzésről, rekedt hangról, nyelési nehézségekről, köhögésről, nyaki szorításról. Ezek oka, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy nyomhatja a hangszalagokat és a légcsövet is- magyarázza dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája, aki hozzátette, hogy előrehaladott állapotban akár szabad szemmel is láthatóvá válik a probléma. Ha az ultrahang igazolja, megkezdődhet a kezelés A pajzsmirigy megnagyobbodás diagnózisához a legfontosabb az ultrahangos vizsgálat, ám ha bebizonyosodik az állapot, akkor az orvos laborvizsgálatot is elrendelhet, ahol ellenőrzésre kerül a T3, T4, a TSH és az ATPO szintje is. Ezek igen fontosak a pontos diagnózishoz, hiszen a golyva kezelése nagyban függ annak kiváltó okától. Ennek függvényében a kezelés történhet egyszerű jódpótlással, gyógyszeres úton (ez a leggyakoribb), de szükség lehet izotópos kezelésre, esetleg pajzsmirigy műtétre is. További híreink>>>
Nyelési nehézségek, gombócérzés, rekedtség- pár tünet, melyek a pajzsmirigy megnagyobbodására utalhatnak. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a strúma jeleiről és következményeiről beszélt. Növekedésnek indult parányi szerv A nyak elülső részén elhelyezkedő, pillangó alakú pajzsmirigy mérete nőknél 18, míg a férfiaknál 25 cm 3. Vannak azonban olyan állapotok, melyek a mirigy növekedésével járhatnak. Ekkor strúmáról, vagy más néven golyváról beszélünk, ami van, hogy szabad szemmel is látható- tehát a pajzsmirigy akár a többszörösére is növekedhet. Mérete jelentősen befolyásolja a hormontermelést, ezért igen gyakran jár együtt pajzsmirigy működési zavarral. A pajzsmirigy megnagyobbodás okai A strúma hátterében több állapot is állhat, ám legtöbbször jódhiány következménye. A megfelelő mennyiségű jód ugyanis elengedhetetlen a pajzsmirigy normál működéséhez, annak hormontermeléséhez. Amennyiben nincs jelen elegendő jód a szervezetben, úgy a szerv eleinte "csupán" kompenzál, méghozzá úgy, hogy megnő a mérete.
Ilyenkor a rekedtség oka lehet reflux betegség, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, és a hangszalagokat is. Ez esetben is keressük fel családorvosunkat vagy gasztroenterológus szakorvost! A cikk a Budai Egészségközpont szakértőinek közreműködésével készült.