procterstreetfurniture.co.uk
A költemény megírására elsősorban a nemesi vármegye züllött politikai élete és a vármegyei földesurak önző béka-egérharcai késztették a költőt… a frázisokról lehullatta a leplet, a háttérből előrántotta a marakodások igazi okát: az önérdeket. A hexameteres eposzok dagályos stílusát úgy használta, mint Petőfi a A helység kalapácsá ban. Vígeposzában horatiusi, szophoklészi idézetek bukkannak elő, parodizált több antik eposzköltőt. A költemény körül kisebb polémia is támadt. Móricz Zsigmond a Nyugat 1931. évi utolsó számában a mű kritikai élét hangsúlyozta. Az eposz első sorairól írta: "Ezekben a sorokban jelenik meg először az a szociológiai szemlélet, amely csak most [1931-ben], szinte száz év múlva nyert polgárjogot Magyarországon. " Csakhogy a költemény "oly hosszú volt s annyi fölösleges eposzi kellékbe volt belecsomagolva a robbanóanyag, hogy elveszett benne. " Móricz szerint a műre a feledés homálya borult, Arany pedig nem folytatta ezt az irányt. "Megtorpant és elbújt a bölcs hallgatás és még bölcsebb bölcsesség sáncaiba.
Soha többet egész életében a közélet kritikáját nem gyakorolta. " A cikkre a Budapesti Szemlé ben Voinovich Géza higgadtan válaszolt és "védte meg" Aranyt a szemrehányástól. [3] [4] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Arany János: Az elveszett alkotmány (A mű teljes szövege a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán) Szerk. Sőtér István: A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig (A sorozat 4. kötete, 12. fejezet: Arany János, 100. oldal. MEK) Pintér Jenő.
Levelei tan�s�ga szerint Aranyban is �lt k�tely, vajon a verses nagyepika korszer�s�thet�-e; a t�rt�net vonalszer�s�ge �rt�k�t vesztette a szem�ben. "A j� t�rt�netnek a vonalszer�s�g a lelke. Az elveszett alkotm�nyban viszont Arany a legk�l�nb�z�bb szinteken tagadja meg a vonalszer�s�get: s�r�n �l id�kihagy�ssal, visszatekint�ssel, helyv�ltoztat�ssal; �letk�pet �s le�r�st iktat bet�tk�nt a sz�vegbe; gyakran gondolatjellel szak�tja f�lbe �s a v�rhat�val ellent�tes �rtelemben folytatja a mondatot; a sorok k�z� sz�elv�laszt� �tk�t�seket tesz, s �lland�an v�ltogatja �lom �s val�s�g k�peit, a fennk�lt �s h�tk�znapi nyelvet, az egyszer �s a t�bbsz�r megt�rt�nt egyszeri elbesz�l�s�t, a t�rt�netmond�st �s a monol�got, p�rbesz�det, illetve a k�zvetett besz�det. A k�ltem�ny el�rehalad�s�val egyre jobban kibontakozik az �nt�kr�z�, saj�t mag�t kig�nyol� elbesz�l�si m�d. A VI. �nekben arr�l �rtes�l�nk, hogy az els� �t�t elnyelte az Id� Malma. Az elbesz�l� minduntalan kifogy a t�rt�netb�l, csup�n n�h�ny �cska kell�k marad a tulajdon�ban, s ezekkel nem tud mit kezdeni.
Kritikai értékeléséből [ szerkesztés] Az elveszett alkotmány Arany János első nagyobb elbeszélő költeménye, csipős gúnnyal megírt komikus eposza. Hiányosságait maga a költő is érezte, különösen a kompozícióval volt elégedetlen. "Az egész valami elnyúló, s mint egész, kiállhatlan valami lőn. Nincs kerekdedség, nincs a kellő emelkedés és elfogyás; epizódjaiért látszik élni" – írta 1846. februárban kelt egyik levelében. Ezt a véleményét később is többen osztották. Kivonatok a későbbi kritikákból: [2] Toldy Ferenc kedvezően nyilatkozott az eposzról: "Bár nyelv és vers sok kívánandót hagyott, tekintve a komoly alapot s a szatirai ér gazdagságát és csípősségét, e mű meghaladott mindent, mit gúnyköltészetünkben eladdig bírtunk. " (1868, idézi Pintér Jenő). Riedl Frigyes szerint a költemény hangja Vörösmarty Mihály pátoszára emlékeztet. A hexameteres bőbeszédűség, az allegorizálás mind a Vörösmarty-eposzokra vallanak, mint a torzkép az eredetire. Az eposznak nincs cselekménye, világos meséje. Istenei lelketlen gépek, emberei unalmasak… Tréfái egészben véve hidegek.
Folytak a készületek. Mert két párt volt a megyében, Egyik az ős magyarok nemadózó pártja: tapasztalt Ősz öregek, nagybirtokosok, grófok, hadi tisztek, Consiliariusok (mindhárom fajja ezeknek), Táblabirók és szolgabirók, közbirtokosocskák, Végre a romlatlan, címerleveles rokonoknak Szép szót megfogadó, jogokat védő sokasága. Másik a hígvelejű szóhősök zajtele pártja: Kik miután magokat vagyonoktól megszabadíták Most szabadelvűknek szeretik hánytatva nevezni. Máskép pörkerülő prókátorok, elszabadított Gazdai tisztek, bűnkereset-sujtotta uracskák, Pusztult földesurak, kitagadt fiak, írnok öcséim, A maradandó párt tens Nemdy urat kiabálta; A szaladandó párt valamely nagyszáju Parázsit. Folyik a harc csellel, erőszakkal, szóval és bottal is. Végül, a két tábor összecsapásának csúcspontján a terembe: Két tündéri alak berepűl s helyt fog az oltár / Gazdag emelvényén: daliás ifjú, csodaszép hölgy. A két allegorikus alak, az ERÉLY és a LELKESEDÉS megjelenése és rövid szózata egyszerre véget vet a harcnak és lecsillapodnak a kedélyek.
Az elveszett alkotm�ny ban �br�zolt megyei kortesked�s sor�n egyetlen nagyra �r�kelt szerepl� sem t�nik fel: a szabadelv� Hamarfyt a sz�veg �ppoly megvetend�nek l�ttatja, mint a maradi R�k Bend�t vagy az arany k�z�p�t h�vek�nt szerepl� Ingadyt. A h�zi perpatvarukat ki�l� Istenek: H�bor �s Armida egyar�nt nevets�g t�rgyai, �s az eg�sz m�ben hemzsegnek az elmarasztalt mell�kalakok. Csak a k�ltem�ny v�g�n jelenik meg pozit�v �rt�k: a "kicsinyek s egy�gy�ek" bizonyulnak a haza val�di t�mogat�inak, akik a megyei kortesked�sben semmif�le szerepet nem vittek. A k�ltem�ny eg�sze Arany m�lyr�l j�v� demokratikus felfog�s�t bizony�tja. Szegedy-Masz�k Mih�ly m�lt�n hangs�lyozta, hogy Arany els� v�llalkoz�s�ban nemcsak elfeledett hagyom�ny f�l�leszt�s�t, de el�remutat� kezdem�nyez�st is l�thatunk. Toldi (1846) Toldi est�je (1848) A nagyidai cig�nyok (1851) Csal�di k�r (1851) Kertben (1851) Visszatekint�s (1852) A lejt�n (1857) A walesi b�rdok (1856) V. L�szl� (1853) Szondi k�t apr�dja (1856) �gnes asszony (1853) Az �r�k zsid� (1860) Buda hal�la (1863) Epilogus (1877) Naturam furc� expellas (1877) Tambur�s �reg �r (1877) Mindv�gig (1877) V�r�s R�b�k (1877) Tengeri-h�nt�s (1877) Toldi szerelme (1879) �letrajz P�lyak�p �rtelmez�sek Hat�st�rt�net Sz�veggy�jtem�ny Szakirodalom T�rl� Tan�ri k�zik�nyv Jegyzetek 13.
[ARANY J�NOS] Az elveszett alkotm�ny (1845) - Arany J�nos - Az elveszett alkotm�ny (1845) Arany "minden el�zetes terv n�lk�l" fogott hozz� m�ve �r�s�hoz. A v�rmegyei politiz�l�s fon�ks�g�t kipelleng�rez� E�tv�s-reg�nynek, A falu jegyz�j� nek ismerete �s Pet�fi komikus eposz�nak, A helys�g kalap�cs� nak m�faji tanuls�gai n�lk�l meg�rt m� c�me Miltont ( Elveszett Paradicsom), mott�ja Byront id�zi; Hom�roszt�l, Vergiliust�l Tass�n �t V�r�smartyig sokakt�l k�lcs�n�z neveket, fordulatokat; a mindenfel� vagdalkoz�, �tletet �tletre halmoz� hangv�tel pedig Csokonai �s a debreceni di�khagyom�ny hat�s�t mutatja. V�r�smarty kritikai �szrev�tel�t ma is indokoltnak mondhatjuk: Arany nyelve nem t�kr�zi a romantikus st�lusfordulat eredm�nyeit, Az elveszett alkotm�ny hexameterei ink�bb hasonl�tanak a L�das Matyi, mint a Zal�n fut�sa versel�s�re. Hosszadalmas, szerkezetileg egyenetlen m�, jelent�s�ge m�gsem lebecs�lend�. A verseng� p�rtembereket, a maradi R�k Bend�t �s a szabadelv� Hamarfyt egyar�nt ir�ni�val szeml�li az elbesz�l�, ami arra utal, Arany nem hisz a t�rsadalom gyors �talak�t�s�ban.
Egyre t�bbet �s k�zvetlenebb�l kell az olvas� seg�ts�g�hez folyamodnia, kit aff�le t�rsszerz�nek l�ptet el�. " Ez az �nmag�t �lland�an megtagad� �r�sm�d �s �tveszt�szer� forma a vil�gk�p szintj�n a teljes tagad�snak felel meg.