procterstreetfurniture.co.uk
); C v: egységnyi változó költség; C f: fix költség Vagyis a fentiek alapján a fedezeti pont, azaz a "break even" úgy számolható ki, hogy a fix költségeket elosztjuk a fajlagos, egy értékesítési egységre jutó fedezettel (egységnyi árbevétel csökkentve az egységnyi változó költséggel).
nem mindig lehet a költségeket egyértelműen a fix vagy a proporcionális költségek kategóriájába sorolni (ld. pl. "lépcsőzetesen változó költségek"). Az egyes költségek "reagálási foka" tehát eltérő lehet ileltve nem feltétlenül lineárisan változnak, mert például beszerzési oldalon a különböző volumenek különböző beszerzési kedvezményeket jelenthetnek. Másrészt lehetnek részben vagy lépcsőzetesen változó költségek: tipikusan ilyen lehet pl. a raktározási kapacitás, amely bizonyos volumenig szinte teljesen fix. Ha egy adott termelési volumen kiszolgálásához elég egy 1000m2-es raktár területet fenntartani, akkor annak a volumennek az átlépése új raktárterület bérlését igényelheti, amely megnöveli az addig fixnek gondolt költségeket. Ilyen esetben a fix költség bázis lépcsőzetesen változik, hiszen valószínűleg nem lehet olyan raktárbérleti konstrukciót kialakítani a többleti igényre, amely teljesen rugalmasan követi az igényeket (ha meg saját beruházásban valósul meg a kapacitás bővítés, akkor végképp rugalmatlanul nőnek a fix költségek).
Számítása során a termék, szolgáltatás fedezeti összegét osztjuk el a kalkulációs egységre jutó szűkös erőforrás mennyiségével. A gyártmánykarakterisztika használható a műszaki fejlesztési döntések megalapozásához a termelési programok eredményorientált optimalizálásához a piaci döntések meghozatalához az árképzésnél stb. A feltételezések, amelyeken a fedezeti számítás nyugszik, a valóságban nem mindig teljesülnek, még rövid távon sem.
000 Ft + Áfa értékben, és megrendeli a gyártást. A tárgyalások során sikerült elérni a 490 Ft/pld. gyártási darab árat. A változás a fedezetszámításban az, hogy innentől a nyomdai költség fix költséggé válik. Az új fedezeti pont: 1. 735. 000 Ft/(2000-320) Ft = 1032 darab. Ennyit kell eladni ahhoz, hogy az előállítás költségei megtérüljenek. Hasonlítsuk össze a két számítást: az első számítás célja a gazdaságos gyártás határának meghúzása, feltételezve, hogy a gyártott mennyiség egyúttal értékesítésre kerül. a második számításnál adott az előállítás teljes költsége, kivéve az értékesítéstől függő royaltyt, amit mint egy bevételt csökkentő jutalékot veszünk figyelembe. Itt azt vizsgáljuk, hogy az előállítási kiadások milyen értékesítési példányszám elérése után térülnek meg. * Megjegyzés: kissé leegyszerűsítettem az első számításnál a nyomdai ajánlatot, mivel az mindig példányszám függő, és az emeléssel együtt darab ár csökken. Igazából ez nem a mennyiséggel együtt lineárisan változó, hanem degressziv költségfajtaként viselkedő ráfordítás.
fedezeti pont kalkulátor mekkora volumentől válik nyereségessé a termelés? Egyszerű kalkulátor amely segítségével az egységnyi bevétel, a változó valamint fix költség megadásával meghatározhatod a fedezti pontot. Fedezti pont az értékesítési mennyiség, ahol az eladások által generált fedezet ( ) a fix költségekkel egyenlő, vagyis az ezt meghaladó értékesítés már profitot hoz. Bizonyos esetekben egyes költségek lépcsőzetesen változnak, vagyis adott termelési volumen szint határok között fix költségek, azt átlépve változnak. A fedezet számítás kihívásairól ebben a cikkben olvashatsz bővebben. fedezti pont alapadatok számítási eredmény
A vállalati controlling egyik kiemelt feladata a cég, üzletág és termék szintű jövedelmezőség mérése, tervezése és elemzése, valamint ezek alapján a termékstruktúra, árazás és termelési volumenre vonatkozó üzleti döntések támogatása pénzügyi oldalról. Ezen belül is egyik legfontosabb terület a fedezet számítás és a fedezeti pont meghatározása, amely több megközelítésben is elvégezhető. Például az előbb is említett mérési szintek (cég, üzletág, termékcsoport, termék, stb. ) befolyásolhatják, hogy a fedezet számítás során milyen bevételeket és költségeket veszünk figyelembe. Továbbá a fix, "overhead" költségek egyes termékek vagy üzletágak közötti felosztása és annak során alkalmazott módszertan a részeredményeket is befolyásolhatja, ezért ezekkel körültekintően kell bánni a fedezeti pont meghatározásakor. További fontos gyakorlati probléma a költségek viselkedése, ugyanis nem minden fix költség teljesen fix és nem minden változó költség változik lineárisan a termelési/értékesítési volumennel.
Ebben az esetben az egyes bent lévő (inkumbens) vállalatok profitja zérus. Források [ szerkesztés] Varian, H. R. : Mikroökonómia középfokon, KJK Kerszöv, Budapest, 2001 Kertesi Gábor mikroökonómia jegyzetei
Fedezeti hányad = (fedezeti összeg / árbevétel) × 100 A fedezeti pont az a termelési, értékesítési volumen, amely mellett a vállalkozásnak nem sem vesztesége, sem nyeresége nincs. A fedezeti ponthoz tartozó árbevételt minimális termelésnek vagy a termelés kritikus pontjának nevezzük.
A fedezeti pont a mikroökonómia fogalomtárában az az ár-mennyiség kombináció, amely mellett a vizsgált vállalat profitja rövid és hosszú távon éppen zérus, vagyis az optimális döntés meghozatala után bevételeivel a vállalat a termelés során felmerülő minden költségét éppen fedezni tudja. E pont "fölött" a vállalat pozitív profitot ér el, a pont "alatt" pedig negatívat. Technikailag szemléltetve a fedezeti pont az átlagköltség-görbe (AC) minimumpontja () vagyis az a pont (), ahol Matematikailag megmutatható, hogy a tárgyalt pont megegyezik a határköltség-görbe (MC) és az átlagköltség-görbe (AC) metszéspontjával, vagyis azzal a ponttal (), ahol ( a vállalat teljes költsége) Mint az az átlagköltség definíciójából látható, a pont meghatározásában a modell szerint figyelembe kell venni a termelés során felmerülő változó költségek mellett az állandó költségeket is. A fedezeti pont jelentősége a hosszútávú piaci (iparági) kínálat meghatározásában is megmutatkozik. Tökéletes verseny körülményei között a modellek feltevései szerint addig lépnek be a vállalatok az elérhető pozitív profit reményében, amíg a piaci ár (ez esetben a termelt mennyiség függvénye) egyenlő nem lesz az egyes vállalatok fedezeti pontjához tartozó árral.