procterstreetfurniture.co.uk
06/16 2020. június 16. 14:00 ONLINE 2020. 14:00 - Ablonczy Balázs, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszék docense ad elő Az összeomlás történetei, 1918–1920 címmel a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén. Lovász László elnök 2020. július 1-jére, valamint július 6-ára hívta össze a Magyar Tudományos Akadémia soron következő, 193., rendes közgyűlését. Szem előtt tartva az MTA legfontosabb döntéshozó testületének munkájában részt vevők egészségét és biztonságát, néhány programot korábban, online formában tartanak meg. Így kerül sor az akadémiai közgyűlések hagyományos részeként számon tartott tudományos előadásokra is. Az idei előadók Maria Lugaro asztrofizikus és Ablonczy Balázs történész – mindketten az MTA Lendület pályázatának nyertesei –, valamint Acsády László Bolyai-plakett és ERC-grant nyertes agykutató lesznek. Az előadásokkal az MTA kiválósági programja, a Lendület elindításának 10. évfordulóját is ünnepli az Akadémia, a trianoni békeszerződéssel foglalkozó előadással pedig egyúttal megemlékezik a magyar történelem e sorsfordító eseményének 100. évfordulójáról.
Jónak nevezte a Visegrádi Együttműködés országainak elmúlt egy évét Orbán Viktor miniszterelnök Varsóban, a kormányfők csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón. Az egész Európai Unió számára igazságos 2021-2027-es költségvetés elfogadását szorgalmazta Andrej Babis cseh kormányfő a visegrádi csoport varsói csúcstalálkozóját követő sajtóértekezleten. Berlinben tárgyalt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár a magyar és a német kormány közötti kétoldalú együttműködésről. Százezer ember ivóvízellátását biztosította a kormány Ugandában, és kialakított egy kibervédelmi elemzőközpontot is a két ország között 2019-ben létrejött megállapodás keretében - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A visegrádi csoport legyen a koronavírus-járvány utáni európai gazdasági fejlődés pólusa – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök. A visegrádi csoport segíteni akarja az Európai Uniót a koronavírus utáni jövője alakításában - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg. Délelőtt 10 órakor – az aláírás kitűzött időpontjában – Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A szerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott; ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18, 2 millióról 7, 6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket.
Apponyi Albert rögtön beszéde elején kifejtette a győztes hatalmaknak: "(…) tétovázás nélkül nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök szíveskedtek azokat nekünk átnyújtani, hazám számára lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlannak látszanak". Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg – folytatta a magyar küldöttség vezetője. Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul.
2020. 01. 17. 07:48 Sajnos nem, de a Mi Hazánk csütörtökön azért megpróbálkozott ezzel. A Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezni fogja az Országgyűlésben a trianoni békediktátum ratifikációjáról szóló 1921-es törvény hatályon kívül helyezését – közölte a párt elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Toroczkai László azt mondta, lehetőséget teremtenének a békeszerződés jövőbeni felülvizsgálatára. Aki nem akar hazaárulóvá válni, az megszavazza a javaslatot – jelentette ki. Elmondta: a Mi Hazánk a szerződés századik évfordulójára hétpontos akciótervet dolgozott ki, hogy emlékeztessék a világot "a történelem leggyalázatosabb békeszerződésére" és annak következményeire. Az akcióterv első pontja a törvény hatályon kívül helyezése, ugyanis amíg ez nem történik meg, maga a magyar Országgyűlés tartja érvényben a békeszerződést, amivel elveszik a jövő nemzedékeitől a diktátum revíziójának lehetőségét – mondta Toroczkai László. Megjegyezte, a törvény annál is inkább idejétmúlt, mert az alapján például Sopron ma is Ausztria része.
századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is. A beszéd, amelyben a békedelegációt vezető Apponyi Albert gróf nem egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, hanem úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, "úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg". A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. 1920. január. Párizsban szembesül a magyar békedelegáció az antanthatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára, bosszúból, a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánják a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindösszesen egy napot szánnak, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben.
Heves megyében 28 vállalat kötelezte el magát a versenyképesség-növelő támogatási programban, 13, 5 milliárd forint értékben hajtanak végre beruházásokat, amelyhez a kormánytól 6, 4 milliárd forint támogatásban részesülnek - mondta a külügyminiszter. A NAV 13, 99 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból és 4, 759 milliárd forint saját forrás felhasználásával fejleszti szolgáltatásait. A Széchenyi 2020 program révén a következő években megújulnak az ügyfeleket segítő egyes szolgáltatások és online megoldások. Megkezdődtek az aratási munkák az őszi árpa betakarításával, az előzetes becslések szerint az időjárási viszontagságok miatt a közepesnél gyengébb termés várható - közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Meg kell akadályoznunk az újabb migrációs hullámokat, le kell zárni a migrációs útvonalakat - szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Evarist Bartoloval, a Máltai Köztársaság kül- és európaügyi miniszterével tárgyalt.