procterstreetfurniture.co.uk
A fekete özvegy nemébe tartozó két pókfaj hímjei különleges taktikát fejlesztettek ki a túlélés érdekében: még kifejletlen nőstényeket termékenyítenek meg, melyeknél nem jelentkezik a kannibálösztön, így nem ölik meg az aktus után a párosodó hímet. Vöröshátú pók (Latrodectus hasselti) Forrás: Biosphoto/© David Massemin / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - - -/David Massemin A stratégiának köszönhetően a hímek túlélik a párosodást és újra választhatnak párt. A fiatal nőstények még ki nem alakult genitáliáikban elraktározzák a spermát és akkor termékenyülnek meg tőle, amikor már teljesen kifejlődtek. A fekete özvegy (Latrodectus) nemébe több mint 30 faj tartozik a világ minden részén. Nevük arra utal, hogy a nőstény pók gyakran felfalja párosodás után a hímet, vagyis saját magát teszi özveggyé. Maydianne Andrade, a torontói Scarborough Egyetem kutatója és munkatársa arra jutottak, hogy két pókfaj egyes hímjei úgy menekülnek meg a párzást követő haláltól, hogy a még nem ivarérett nőstényekkel utolsó vedlésük előtt párosodnak.
Az "Európai fekete özvegy" lehetséges további jelentéseiről lásd: Fekete özvegy (egyértelműsítő lap). Európai fekete özvegy Horvátországi példány Természetvédelmi státusz Nem szerepel a Vörös listán Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Pókszabásúak (Arachnida) Rend: Pókok (Araneae) Alrend: Főpókok (Araneomorphae) Öregcsalád: Araneoidea Család: Törpepókfélék (Theridiidae) Alcsalád: Latrodectinae Nem: Fekete özvegy (Latrodectus) Walckenaer, 1805 Faj: L. tredecimguttatus Tudományos név Latrodectus tredecimguttatus Rossi, 1790 Szinonimák Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Európai fekete özvegy témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Európai fekete özvegy témájú médiaállományokat és Európai fekete özvegy témájú kategóriát. Az európai fekete özvegy (Latrodectus tredecimguttatus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjébe és a törpepókfélék (Theridiidae) családjába tartozó faj.
A hímek legtöbbször nyáron és ősszel elhagyják tanyájukat és útnak indulnak párt keresni maguknak. Ilyenkor szoktak az emberek a garázsokban, illetve házaikban tölcsérhálós pókokba botlani. Legismertebb külső jegyeik: nagy méretük, barnásfeketés színűk és lapos hasuk, amely sötét szilvaszínű. Ez az egyik legveszedelmesebb pókfaj a Földön, olyan mélyre tud szúrni csáprágójával, hogy szabályosan le kell tépni az emberről, ha megmarja. Orvosi beavatkozás nélkül az érintett áldozat órákon belül meghalhat. A hím példányok marásával egy úgynevezett atraxotoxin rendkívül erős méreg kerül a szervezetbe, amely két percen belül a vérkeringésbe jut és akár 15 percen belül sokkot, halált okozhat. Fontos kiemelni, hogy csakis a tölcséres pókok hímjei rendelkeznek toxikus méreggel. A megmart emberek tünetei leggyakrabban az erős verejtékezés, a szemhéjak hatalmasra duzzadása, az erős nyáltermelés, a nyelvrángás, a kibírhatatlan izomgörcsök, valamint az ajakzsibbadás. Pár óra elteltével ezek nagy része valamelyest enyhül, de helyükbe lép a még veszélyesebb keringési elégtelenség és a légszomj.
Ez okozza a pókcsípés következtében fellépő rendkívüli fájdalmat. A kutatók még arra is rájöttek, hogy a fekete özvegy mérge több olyan mérgekből álló koktélt tartalmaz, amelyek növelik az alfa-latrotoxin hatékonyságát. A pókméreg tanulmányozása amúgy azért is fontos, mert egyrészt jobb kezelést lehet majd biztosítani a pókcsípések ellen, másrészt pedig a latrotoxinoknak és a méreg más összetevőinek kulcsszerepe lehet az Alzheimer-kór, a rák, a fájdalom vagy akár szexuális problémák gyógyításában.
A fekete özvegy hímpókok megsemmisítik a nőstények által szőtt hálót, hogy távol tartsák a vetélytársakat - erre a következtetésre jutottak a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói, akik az Animal Behaviour folyóirat legújabb számában ismertetik eredményeiket. A kutatók az Észak-Amerika nyugati vidékein honos fekete özvegy pókfaj, a Latrodectus hesperus egyedeinek párzási szokásait vizsgálták. A nőstények testhossza 15 milliméter hosszú, potrohuk fekete, rajta vörös homokóra-alakú rajzolat látható. A hímek sokkal kisebbek, és sávosan mintázott potrohuk színe valamivel világosabb, mint a nőstényeké - olvasható a PhysOrg hírportálon. A nőstények hálói mintegy párzási ajánlatként szolgálnak feromontartalmuk miatt Forrás: Flickr / matt maves A hálók házassági hirdetésként működnek A nőstények kusza pókhálót szőnek, amelyek a feromonoknak köszönhetően illatosított házassági hirdetésként szolgálnak. "A hímnek egyetlen szippantás is elég, hogy a feromonokból kiolvassa a potenciális ara korát, korábbi házasságait, de még azt is, hogy mennyire éhes a nőstény.
A véres nászukról nevezetes fekete özvegy pókokat fekete testrészeik színes jelölései után azonosítják be. A fekete özvegyek vérszomjas pókok, akiket a színes, homokóra alakú jelöléseik után lehet felismerni, ami a hasukon található. A fekete özvegyek a világ mérsékelt éghajlatú övezeteiben találhatóak meg. Harapása veszélyes A fekete özvegy harapása nem mindig öl Ennek a póknak harapása a legveszélyesebb, mert mérge 15 csörgőkígyó harapásánál is erősebb. Embereknél a harapás izomfájdalmat, émelygést és rekeszizom-bénulást, okoz, ami megnehezíti a légzést. A közhiedelemmel ellentétben azonban a legtöbb ilyen pók által megharapott ember nem szenvedett súlyos károsodást, a halálesetekről beszámoló történetekről nem is beszélve. De a harapások nagyon veszélyesek lehetnek a kisgyerekeknél, az időseknél és a legyengült állapotban lévőknél. Szerencsére végzetes harapások ritkán fordulnak elő; a pókok nem agresszívak és csakis védekezésként harapnak, legtöbbjük akkor, ha valaki véletlenül hozzájuk ér.